A Szélkirálynő ismét útra kel, és ez az utazás, ha lehet, még az eddigieknél is kalandosabb. Rumini és barátai egy háborúskodás kellős közepébe csöppennek: a dzsungel különös népei állnak harcban a túlélésért. Galléros Fecó régi barátai, a mindenre elszánt ripacsok, a jó kedélyű denevérek, és az igazságtalanul száműzött trónörökös próbálják megmenteni Datolyapartot a végső pusztulástól, és ebben a Szélkirálynő legénysége is segítségükre siet. Vérszívó denevérek, cápák, egy ostoba selyemmajom király és egy titokzatos varázsló is nehezítik egér-tengerészeink küldetését. S hogy a baj még nagyobb legyen, egy kalóztámadás során maga a Szélkirálynő is odavész.
tovább >>>

„Mit mondhat el az ember egy huszonöt éves lányról, aki meghalt? Hogy szép volt. És okos, mint a nap. Hogy szerette Mozartot és Bachot. És a Beatlest. És engem. Egyszer, amikor éppenséggel egy kalap alá vett ezekkel a zenei példaképekkel, és megkérdeztem, mi a sorrend, mosolyogva azt válaszolta: betűrend szerinti. Akkor én is mosolyogtam. De most csak ülök és töprengek, vajon a keresztnevemen sorolt be – mikor is csak Mozart kullog utánam –, vagy a vezetéknevemen, mikor is beékelődöm Bach és a Beatles közé. De az első nem lehetek semmiképp, s ez valami ostoba okból pokolian dühít, mivel világéletemben azt képzeltem, hogy nekem mindenben az elsőnek kell lennem...”
tovább >>>

Hová tűntek a virágcsokrok, a szerelmi játékok, a gyertyafényes vacsorák? Ha a kapcsolat már nem boldog napokról és szerelmes éjszakákról szól (csak arról, hogy ki vigye le a szemetet és ki mosogasson) – akkor ideje elolvasni ezt a könyvet. Elég a száraz tanulmányokból, a vaskos szakkönyvekből! Hogyan kössünk kompromisszumot? Hogyan tanuljunk meg együtt nevetni? Hogyan birkózzunk meg a hűtlenséggel? Cathy Hopkins, a nagysikerű Férfivadászat és Nővadászat szerzőjének új, tréfásan bölcs könyve minden fontos kérdésre megadja a választ.
tovább >>>

Egy árva kis őzike, akinek még neve sem volt, elindult egyszer szerecsét próbálni. Meg akarta keresni a nagy tisztást, ahol a többi őz él. A szerencséjét meg is találta, mert találkozott Mackókirállyal, aki először is elnevezte a kis őzikét Kicsurkának, a befogadta kriályi kíséretébe. Kicsurka hamar elfelejtette árvaságát, meg azt is, hogy a nagy tisztást akarta megkeresni, annyira megtetszett neki Mackókirály. Ezentúl mindig együtt voltak, s hogy mi minden történt velük, mennyi izgalmas kaland várt rájuk, megtudhatjátok, ha elolvassátok ezt a könyvet.
tovább >>>

1. Virágok, fák, állatok, madarak, bogarak, rovarok, lepkék, gyümölcsök, ásványok és drágakövek beszélnek itt. Csak az ember hallgat. Figyeli a zsivajgó természet hangjait. Jelenléte mégsem passzív. Nélküle halottak lennének a kövek és gyümölcsök, némák az állatok és növények. Ő kelti életre, ő szólaltatja meg őket. Mint Apollon és Kalliope fia, a dalnok Orfeusz, úgy pengeti lantját ez a költő, megindítván az állatokat, fákat és sziklákat, hogy kövessék lépteit. S hogy valljanak. Árulják el: mi lakik bennük? Leplezzék le mindazt, amiben hozzánk - emberekhez - hasonlítanak. 2. Önjellemző vallomásuk néha vers, néha próza. Néha csak egy szó, néha tizenöt sor. Epigramma, aforizma, találó analógia vagy szellemes paradoxon. De mindig költemény. Parányi műremek, mint a gemma és kámea.
tovább >>>

„Hiába kotorászok a mesetarisznyám fenekén, ma nem találok benne vidám bohóságot. Elfogyott a tarka mese, kihullottak a mosolygó históriák. Egyre csak a Nekopogi kovács története jár az eszemben. Úgy, ahogy tőle magától hallottam néhány esztendővel ezelőtt.” Gyöngyös város ma is híres városa az országnak, de a Mátyás király idejében még híresebb volt. Mégpedig arról volt híres, hogy sehol az országban olyan foszlóbélű selyem cipót nem tudtak sütni, mint ott. Maga a király is alig tudott vele eltelni, mikor legelőször ott járt. Meg is kérdezte a bírót, hogy minek hívják azt a várost, ahol ilyen tündéreknek való kalácscipót tudnak sütni az asszonyok.
tovább >>>

A francia írónő könyve három kisregényt tartalmaz. Mindhárom írás a történelmi múltban játszódik, s valamennyi tragikus színezetű. Anna Soror... című a 16. századi Nápolyba kalauzolja az olvasót. A történet középpontjában egy testvérpár szerelmi históriája áll. Anna és Miguel anyja korán meghal, s nevelésükkel a kicsapongó életet élő apa nem sokat törődik. A két testvér már felnőtt ember, amikor Miguel vágyat érez Anna iránt. A testvérek szerelmének alakulását szépen rajzolja meg az író. Az Egy talányos ember hőse Nathanael, egy olyan férfi, akit az élet ide-oda vet, s végül távol hazájától, Amsterdamban hal meg. Bonyodalmakban bővelkedő életét követhetjük nyomon.
tovább >>>

Életünk jelentős része az internetre költözött. Innen tájékozódunk, itt ismerkedünk, itt vásárlunk, itt élünk közösségi életet rég nem látott és sosem látott ismerőseinkkel. Nézzük a képernyőt, kattintgatunk, tehát internetes médiát fogyasztunk. Közben pedig csináljuk is ezt a médiát: a világhálón előbb-utóbb szinte mindenki tartalomgyáros lesz. Fórumozunk, blogot írunk, céges honlapot tervezünk – vagy saját újságot indítunk, ha nem vagyunk elégedettek a meglévőkkel. Az index.hu alapításában résztvevő, jelenleg a Magyar Tartalomszolgáltatók Egyesületének elnökeként ismert szerző kötete elsősorban azokhoz szól, akik gyakorlott internetezők, ám a böngészésen túl saját web-oldal, blog, fórum stb. készítésére vágynak.
tovább >>>

Lehetetlen helyek, elképesztő küldetések. A National Geographic Adventure Magazin szerzői saját tudás- és kalandvágyuktól vezérelve izgalmas, néha megdöbbentő és olykor elszomorító helyeken járnak, különös emberi sorsokat ismernek meg, miközben valós képet adnak bolygónk állapotáról. Olvashatunk többek között kihalófélben lévő hegyi gorillák és elefántok megmentéséért küzdő hétköznapi hősökről, de a japán bálnavadászok ellen harcoló radikális környezetvédő csapat munkájáról is.
tovább >>>

Ez a kötet a meghitt téli esték olvasókönyve. A tél, a téli ünnepek, a Karácsony misztériuma, az emberiség legszebb mítoszának születése megérintette az írók szívét: alig tudunk olyan szerzőről, aki legalább egy művében ne írt volna e témában. Az önfeláldozó szeretet, a tökéletes tisztaság mítoszának gyönyörű írásait minden korosztály számára ajánljuk. Az volt az éjek éje! az volt az alvó évezredek utolsó homálya. Azon az éjen Isten szivéből hullott harmat a földre. Nagyidők sírjából fölemelkedett a fehérszárnyú béke és körüllebegte a földtekét. Az volt az éjek éje! A sötét égmagasban mennyei fény pezsdült meg. Az ég ivei sugárzáport ömlesztettek alá.
tovább >>>

A „nagy mesemondó” több mint száz éve, 1869-ben írta ezt a regényt, az 1848-as magyar szabadságharc hőskölteményét. Nagy művészi erőkkel ábrázolja a gigászi küzdelem tömegjeleneteit: gyűléseket, forradalmi pillanatokat, csatákat. Budavár ostromát, és bemutatja az egyes emberek válaszát a nagy idők szavára, az önfeláldozó küzdelemtől a meghunyászkodáson át az aljas árulásig. Hőskölteményét azonban népmesék módján szövi az író, voltaképpen három fiútestvér történetét olvassuk, közülük a legfiatalabb, a legkisebb és a leggyengébb adja a legnagyszerűbb példát a szinte emberfeletti hősiességről. A regény minden sorát a hazaszeretet és az erkölcsi nagyság iránti lelkesedés fűti.
tovább >>>

Nagy adósságot törleszt a L’Harmattan Kiadó a jelen kötet megjelentetésével, mert bár hazánkban Claus Hugo gyakorlatilag ismeretlen szerző, addig hazájában, Belgiumban a huszadik század legismertebb, legnagyobb hatású irodalmi és közéleti alakjaként, a kortárs flamand líra és próza megkerülhetetlen óriásaként tartják számon. Életműve hatalmas: versek ezerszám, több száz esszé, forgatókönyvek, műfordítások, librettók, harmincöt dráma, több mint félszáz színmű, több mint húsz regény szerepel hagyatékában. Mind közül kiemelkedik azonban a Belgium bánata, amely a flamand nép valóságos nemzeti regényévé nemesült 1983-as megjelenése óta.
tovább >>>