Nagyon szeretem a verseket. Számomra mindig ünnepi élmény művészek avatott előadásában verset hallgatni, de a mindennapok erre alkalmas perceiben is élvezet verset olvasni. Akár otthon karosszékben vagy elalvás előtt, akár a szabadban vagy a vonaton. Úgy érzékelem, számunkra, magyaroknak hagyományosan különleges jelentősége van a költészetnek. Ez talán nem is véletlen, hiszen mi eleve meglehetősen bensőséges érzelmi viszonyban állunk anyanyelvünkkel, fogékonyak vagyunk a nyelvi játékokra, s még ma is jellemző, hogy a kamasz fiatalok verselnek. Ami pedig a nyilvánosságot illeti, ugyancsak más kultúrákhoz viszonyítva feltűnhet kifejezett verskultuszunk, amely már az óvodától és az iskolai memoriterektől kezdve hagyományosan az ünnepi alkalmakon, a szónoki beszédek szinte kötelező idézetein át a versmondó versenyekig, sőt az énekelt, megzenésített vers manapság különösen népszerű műfajáig terjedően megnyilvánul.

tovább >>>

Ez a könyv egyszerűen zseniális! Gyöngyszeme a természetrajznak, ami, ha talán nem is vagyunk tudatában mindnyájunkat érdekel. Sőt, talán a kevés, kimondottan a kutatással foglalkozó szakember kivételével EZ érdekel bennünket, akik a „modern” technikákkal vagy kimunkált elméletekből eredő apró részletekkel alig-alig tudunk valamit kezdeni. Node kinek ne lenne érdekes, hogy a repülőgép-hajtóműveket fagyasztott pulykák beléjük hajításával tesztelik, vagy hogy a muslincának köszönhetjük biológiai tudásunk nagy részét, hogy a bodobácsok mindig kedvüket lelik, az egerek pedig kiszagolják, kik a rokonaik, hogy csak néhány példát említsek, amelyekkel a legnyilvánvalóbban, és a munka csipkefinom szellemességéhez mérten otrombán kiragadott példákkal, a magam avatatlan módján azt akarom bizonyítani, hogy gyöngyszeme a humornak.

tovább >>>

Ki ne játszott volna még a gondolattal, hogy kilép a megszokott életéből, és valami egészen másba kezd? Ki ne gondolt volna még arra, hogy otthagyja a felelősségteljes napi-heti feladatokkal, munkával, főnökkel, határidőnaplóval élt életét, és csak hagyja megtörténni a dolgokat? Frances Mayes: Napsütötte Toszkána című könyvében átélhetjük az (átmeneti) otthonváltás valamennyi örömét és feszültségét. Egyetemi oktatóként a napi rutint maga mögött hagyva dönt férjével a kétlaki életről, és vásárol egy festői, de mi tagadás, romos házat Toszkánában, s veszi fel az olaszok életritmusát. A helyi termelőktől vásárol, a helyi mesterekkel dolgoztat, megkóstolja ételeiket, és megosztja velünk a recepteket is. Maga is termel olajbogyót, melyből a környék olajsajtolójában a falubeliekkel együtt sajtolja saját olaját.

tovább >>>

Spiró második regénye a modern magyar irodalom egyik mesterműve: színházi regény, politikai kalandregény, hermetikus regény egyben. A könyv megjelenésekor harmincöt éves szerző oly alapossággal beleásta magát a 18-19. századi lengyel kultúra világába, hogy a legapróbb részletekig hitelesen mutathatta be az orosz politikai befolyás ellen hadakozó lengyel színház sajátos - szerelmekkel, intrikákkal, árulásokkal, gyanús politikai játszmákkal áthatott - belvilágát. A könyv történelmi hátterét az Oroszországhoz tartozó, korlátozott önállósággal rendelkező Lengyel Királyság viszonyai alkotják. Spiró könyve politikai allegóriaként is olvasható: az orosz befolyás alatt működő, önmagának autonómiát hazudó kisállam vergődésében szinte lehetetlen volt nem felismerni a szovjet érdekszférához tartozó akkori Magyarország sajátos világát.

tovább >>>

A könyv első kiadása óta sok változás történt az Európai Unió jogában. A pénzügyi és gazdasági válság sok új jogi megoldást kényszerített ki a gazdasági és monetáris unió területén, felgyorsult az uniós jogalkotás a szabadságon, biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség tekintetében, átalakult a komitológia rendszere, új tendenciák jelentkeztek a belső piac jogában, kiterjedt az Alapjogi Chartán alapuló alapjogi bíráskodás, és jónéhány fontos, Magyarországgal kapcsolatos ügyben döntött az Európai Unió Bírósága. Ezen felül, Horvátország csatlakozásával immár huszonnyolc tagállama lett az Uniónak, amely számos ponton változást hozott a szervezeti-döntéshozatali rendszerben. A könyv második kiadása követi ezeket a változásokat, a kiválasztott uniós jogterületek áttekintésén és elemzésén keresztül. A könyv célkitűzése változatlan: segítséget kíván nyújtani a nagy kiterjedésű, nehezen átlátható, a magyar jogtól eltérő sajátosságokkal rendelkező uniós joganyag megértéséhez, megkönnyítvén a magyar belső joggyakorlatban való használatát. Teszi ezt gyakorlati megközelítéssel, az egyes jogkérdések összefüggéseinek sokirányú felvázolásával, közel ezer jogesetre támaszkodva. A felhozott jogesetek elmozdulást jelentenek a jogszabályi szövegektől a gyakorlati problémák irányába, és betekintést engednek abba, hogy a gyakorlatban milyen összefüggésekben merülhetnek fel uniós jogviták. Mivel az uniós jog számos vonatkozásban egyfajta precedensjogként működik, a felhívott jogesetek kiindulópontot jelenthetnek a belső joggyakorlatban felmerülő uniós jogkérdések megoldásához, az uniós szabályok megfelelő és sikeres alkalmazásához. A kézirat lezárva: 2013. július 1.
tovább >>>

Somody Péter azon művészek közé tartozik, akik kevés eszközzel komplex esztétikai tartalom kifejezésére törekednek. Munkáin a kevés, de pontosan megválasztott színekkel és különféle alapfelületekkel (vászon, fa, plasztik) nem egy sajátos mondanivaló kifejezésére törekszik, hanem arra, hogy az anyag adottságaiból hozza létre, tárja fel vagy hívja életre az anyagban benne rejlő bármiféle szubsztanciát.... Fekete Vali
tovább >>>

A budapesti Iparművészeti Múzeum szecessziós gyűjteménye kiemelkedő jelentőségű. A tervszerű gyűjtés már az 1889. évi párizsi világkiállítás alkalmával elkezdődött, csúcspontját az 1900-as párizsi világkiállítás jelentette. Az itt megszerzett, a legfrissebb tendenciákat képviselő műveket a múzeum saját kiállításain ismertette a magyar közönséggel, inspirálva a magyar tervezőket és gyártókat. Így hatottak Louis Comfort Tiffany Budapesten bemutatott, lüszter technikával készült üvegei a magyar Zsolnay kerámia-manufaktúra művészi munkájára. A múzeum már ekkor meglévő tekintélyének jeleként akkori főigazgatója, Radisics Jenő az 1902-ben megrendezett torinói Prima Esposizione Internazionale d’Arte Decorativa Moderna zsűrijének alelnöke volt...
tovább >>>

Mindig nagyon megtisztelő és megható, ha könyvről, könyvekről lehet mondani bármit is. Sokan úgy gondolják, hogy ebben a globalizált, kissé elgépiesedett világban klasszikus értelemben vett könyvekre nem sokáig lesz szükség. Aligha hiszem, hogy ez így lenne. Sok ezer éve készülnek könyvek különböző formában, szomorú végét jelentené az emberi kultúrának, ha ezek a hagyományos értékek eltűnnének. Nagyon bonyolult kiválasztani egy könyvet a sok jó kötet közül. Szívesen ajánlottam volna ebben a csuda világban, amiben ma élünk József Attilát, vagy a Srebrenicáról szóló kötetet, de mégis egy másik könyvet vettem elő. Az utóbbi idők általam egyik legnagyszerűbbnek gondolt kötetét ajánlom tisztelettel.

tovább >>>

Vajon hány fokon égnek el a könyvek? Pár év könyvek nélkül alaposan megváltoztatja az embert, főleg akkor, ha az uralkodó ideológiai rendszer kiszolgálójaként az a munkája, hogy minél több könyvtől fossza meg az embertársait, akik már régen elfelejtették, hogy milyen is olvasni. Montag tűzőrként dolgozva minden nap feljelentések nyomán indul útjára, hogy könyveket lobbantson lángra azoknak az embereknek az otthonában, akik még nem felejtették el, hogyan lehet egy fogyasztói társadalomban a tömegkommunikáció virtuális médiumának manipulatív hatásai nélkül élni.

tovább >>>

2003 és 2008 között a budapesti Szépművészeti Múzeum fontos kiállítások keretében vizsgálta a 19. század nagy alakjainak munkásságát, művészetüknek a modern művészet kialakulása szempontjából meghatározó sajátosságait (Claude Monet, Vincent van Gogh, Ferdinand Hodler és Gustave Moreau). A 2012 végén nyíló kiállításon Paul Cézanne életművét és a múlthoz való viszonyát szeretnénk áttekinteni...
tovább >>>

Az előző bő egy év magyar szépirodalmának gazdag terméséből Fehér Béla Kossuthkiflijére hívnám fel a figyelmet. Fehér Béla munkája könnyed, élvezetes, ugyanakkor feszes, iz galmas „áltörténeti” szöveg, amely mögött ott mosolyog Jókai, Krúdy, Rejtő és vizuális értelemben Feszty Árpád is, akik a kellő időben, helyen és módon lépnek elő. Az író 1849. május 4. és május 12. közötti időszakban két lovaskocsi segítségével repíti át olvasóját Pozsony és Debrecen között. A roadmovie során megismerünk valóságos, fiktív, hús-vér, transzcendens, érző, érzéketlen, aktív, passzív szereplőket, akik együttesen és egységesen rajzolják (inkább festik) meg számunkra 1849 kossuthkiflis Magyarországát, amelyet valami mitikus, Kárpát-medencei logika működtet.

tovább >>>

A Grafikai Gyűjtemény a kiváló francia grafikus közel 600 litográfiáját őrzi. 2009-ben a Nemzeti Kulturális Alap által elnyert pályázati pénz biztosította a sürgős restaurátori beavatkozást igénylő lapok állagmegóvását. A múzeum vállalta, hogy kiállításon is bemutatja a munka eredményét, melynek esedékességét az is indokolja, hogy 1979-ben volt legutóbb monografikus kiállítása a 19. századi grafikatörténet egyik legkiválóbb képviselőjének...
tovább >>>