A budapesti Iparművészeti Múzeum szecessziós gyűjteménye kiemelkedő jelentőségű. A tervszerű gyűjtés már az 1889. évi párizsi világkiállítás alkalmával elkezdődött, csúcspontját az 1900-as párizsi világkiállítás jelentette. Az itt megszerzett, a legfrissebb tendenciákat képviselő műveket a múzeum saját kiállításain ismertette a magyar közönséggel, inspirálva a magyar tervezőket és gyártókat. Így hatottak Louis Comfort Tiffany Budapesten bemutatott, lüszter technikával készült üvegei a magyar Zsolnay kerámia-manufaktúra művészi munkájára. A múzeum már ekkor meglévő tekintélyének jeleként akkori főigazgatója, Radisics Jenő az 1902-ben megrendezett torinói Prima Esposizione Internazionale d’Arte Decorativa Moderna zsűrijének alelnöke volt...
tovább >>>

Mindig nagyon megtisztelő és megható, ha könyvről, könyvekről lehet mondani bármit is. Sokan úgy gondolják, hogy ebben a globalizált, kissé elgépiesedett világban klasszikus értelemben vett könyvekre nem sokáig lesz szükség. Aligha hiszem, hogy ez így lenne. Sok ezer éve készülnek könyvek különböző formában, szomorú végét jelentené az emberi kultúrának, ha ezek a hagyományos értékek eltűnnének. Nagyon bonyolult kiválasztani egy könyvet a sok jó kötet közül. Szívesen ajánlottam volna ebben a csuda világban, amiben ma élünk József Attilát, vagy a Srebrenicáról szóló kötetet, de mégis egy másik könyvet vettem elő. Az utóbbi idők általam egyik legnagyszerűbbnek gondolt kötetét ajánlom tisztelettel.

tovább >>>

Vajon hány fokon égnek el a könyvek? Pár év könyvek nélkül alaposan megváltoztatja az embert, főleg akkor, ha az uralkodó ideológiai rendszer kiszolgálójaként az a munkája, hogy minél több könyvtől fossza meg az embertársait, akik már régen elfelejtették, hogy milyen is olvasni. Montag tűzőrként dolgozva minden nap feljelentések nyomán indul útjára, hogy könyveket lobbantson lángra azoknak az embereknek az otthonában, akik még nem felejtették el, hogyan lehet egy fogyasztói társadalomban a tömegkommunikáció virtuális médiumának manipulatív hatásai nélkül élni.

tovább >>>

2003 és 2008 között a budapesti Szépművészeti Múzeum fontos kiállítások keretében vizsgálta a 19. század nagy alakjainak munkásságát, művészetüknek a modern művészet kialakulása szempontjából meghatározó sajátosságait (Claude Monet, Vincent van Gogh, Ferdinand Hodler és Gustave Moreau). A 2012 végén nyíló kiállításon Paul Cézanne életművét és a múlthoz való viszonyát szeretnénk áttekinteni...
tovább >>>

Az előző bő egy év magyar szépirodalmának gazdag terméséből Fehér Béla Kossuthkiflijére hívnám fel a figyelmet. Fehér Béla munkája könnyed, élvezetes, ugyanakkor feszes, iz galmas „áltörténeti” szöveg, amely mögött ott mosolyog Jókai, Krúdy, Rejtő és vizuális értelemben Feszty Árpád is, akik a kellő időben, helyen és módon lépnek elő. Az író 1849. május 4. és május 12. közötti időszakban két lovaskocsi segítségével repíti át olvasóját Pozsony és Debrecen között. A roadmovie során megismerünk valóságos, fiktív, hús-vér, transzcendens, érző, érzéketlen, aktív, passzív szereplőket, akik együttesen és egységesen rajzolják (inkább festik) meg számunkra 1849 kossuthkiflis Magyarországát, amelyet valami mitikus, Kárpát-medencei logika működtet.

tovább >>>

A Grafikai Gyűjtemény a kiváló francia grafikus közel 600 litográfiáját őrzi. 2009-ben a Nemzeti Kulturális Alap által elnyert pályázati pénz biztosította a sürgős restaurátori beavatkozást igénylő lapok állagmegóvását. A múzeum vállalta, hogy kiállításon is bemutatja a munka eredményét, melynek esedékességét az is indokolja, hogy 1979-ben volt legutóbb monografikus kiállítása a 19. századi grafikatörténet egyik legkiválóbb képviselőjének...
tovább >>>

Egyiptomi tárgyak gyűjtése már a 19. század elején kimutatható a Magyar Nemzeti Múzeum leltárkönyvében. Az utazók, gazdag és kevésbé gazdag műgyűjtők szép számmal ajándékoztak műtárgyakat a főváros legrégibb múzeumának, de a nagyobb arányú gyűjtés és ajándékozás az egyiptológia megszületése után, valamint az egyiptomi ásatások szaporodásával és az emlékek feldolgozásával indult meg. Champollion felfedezése, azaz a hieroglif írás megfejtése mérföldkő volt az egyiptomi tárgyak gyűjtésében egész Európában. Magyarországon is a 19. század második felében váltak gyakorivá az ajándékozások, melyek a század vége felé oly tekintélyes gyűjtemény kialakulásához vezettek, hogy az újabb múzeumok alapításakor az első kiállítások részét képezte egy-egy egyiptomi emlékcsoport...
tovább >>>

Majoros finoman stilizáló, de mindvégig organikus plasztikájának szellemi középpontjában az emberi lélek egyszer magát felfedő, máskor elrejtő, talán soha nem materializálható illékonysága áll. Szobrainak érzékenyen megmunkált, nemes anyaga (a fa és a fém disszonáns kettőse) és a bennük összesűrűsödő transzcendens jelentéstartalmak szinte szakrális aurát kölcsönöznek nekik. Majoros a háromdimenziós, minden esetben körbejárható alkotások külső héjának kibontásán túl aprólékos műgonddal tárja fel és alakítja ki a szobor láthatatlan belsejét, hogy azután saját művészi elhatározásából el is rejtse azt. Szabó Noémi művészettörténész
tovább >>>

Katona Szabó Erzsébet textilművész, a Gödöllői Iparművészeti Műhely vezetője elmondta az MTI-nek, hogy nem mindennapi térben állíthatja ki mintegy 30 munkáját. Mivel bőrrel dolgozik és a bőr elnyeli, illetve érdekesen visszasugározza a fényt, ügyelnie kellett arra, hogy a sírkamrában a szürke kövek között és a betonfalakon érvényesüljenek a művek...
tovább >>>

Nem könnyű az olvasó ember dolga, amikor azt mondják neki, hogy tessék egyetlen könyvet kiválasztani. Nincs egyetlen könyv, nincs kedvenc könyv. (Akinek csak egyetlen könyve van, az talán másféle elbírálást kíván.) Könyvek vannak, sok mindentől függ, hogy mikor melyik a kedvenc. Az se könnyíti meg a magamfajta dolgát, hogy valamiféle ajánlást kellene írni. Azt tapasztaltam az idők során, hogy vannak, akiknek érdemes ajánlani, s vannak, akiknek éppen ellenkezőleg. Tetszenek tudni: akik Piszkos Fredet szeretik, azt a többiek rögtön elkezdik utálni, és fordítva. Sokan vannak (vagyunk?), akiknek ehhez Piszkos Fredre sincsen szükségük, akármilyen gyengéd is a dolog, erőszaknak élik meg, s rögtön ellenállnak.

tovább >>>

Európa kétségkívül egyik legismertebb írója, Johann Wolfgang von Goethe 1786 őszétől mintegy másfél esztendőt töltött Itáliában. A félszigeten számos élménnyel gazdagodott, mely termékenyen hatott írói munkásságára, hiszen három drámáját – többek között a Tassot is a délen szerzett impressziók ihlették. Utazásai alatt Goethe naplót vezetett, feljegyzéseket készített, s a kor szokásainak megfelelően, kiterjedt levelezést folytatott. E dokumentumokat később sajtó alá rendezte, s ennek eredményeként készült el az Italienische Reise című útinapló, melyből az ajánlott magyar kötet gazdag válogatást nyújt.

tovább >>>

Hantaï módszere nemcsak a festészet gyakorlatának radikális leegyszerűsítére, a mesterségbeli tudás eliminálására épül, ami a minimalistákkal rokonítja, hanem a népi mesterségek rusztikus tevékenységéhez is visszanyúlik. A pliage, mely a magyar népművészet olyan technikáira emlékeztet, mint a batikolás vagy a kékfestés, az iparművészet és az alkalmazott művészet gyakorlatában leli eredetét. Hantaï metódusában a művész nem annyira alkotó, mint afféle kétkezi munkás, aki csak közreműködik a festészet folyamatában, aki munkáját aláveti az anyagnak, ahhoz igazodik...
tovább >>>