A határokon ki-be járó, a szexualitás tabuit radikálisan átlépő művész, nőművész a Templomtérben új, idekészült műveket állít ki. A földre fektetett, nagyméretű, festett, Kőképekről Nagy Kriszta néz ránk. A portrépárok egyike nyitott szemű, szuggesztív kék tekintetű, az élet(?), a másik, - teljesen azonos kép - csukott szemű. Eldönthetetlen, hogy az álom vagy a halál fogta le a lélek kettészelt lenticularitásának tekintetét. Tetsz-élet, tetsz-halál. A földön fekvő kőképek sebesültek, a tiszta, feketevonalas ecsetrajzot csepegtetett festékfoltok, vörös, véres(?) ecsetvonások dolgozzák tovább. A falakon a 2008-2009-ben készült Sebes képek sorozata. A félakt önportrék kifinomult rajza mára már megszokott helyzeteket mutat, de hol magán a női testen, hol a háttér vásznán látjuk a varrott sebeket, kvázi műtéti hegeket; flitter szegecseket egyszerre dísztő és roncsoló szerepben.
tovább >>>

Nem vették még észre, hogy a "férfiasságról szóló" könyvek többségét női szerzők írják? "A szerencsétlen férfiakról egyrészt zavarba ejtő (The PenisBook), másrészt epés (Ha a férfi beszélni tudna...) könyvek jelennek meg, de a palettán az állat- és növényvilág is szerepel. Fél évszázaddal később, hogy Simone de Beauvoir azt állította A második nem című - szükségtelen említeni, hogy a nőkről szóló - könyvében, hogy "egy férfi soha nem kezdene könyvet írni az emberi hím különös helyzetéről, az első nem (ha még nevezhetjük így a férfiakat) irodalmi műfajjá vált. A művek többsége a gének által hajtott erős szeparációs érzésről szól." - kezdi előszavában Steven Jones, akinek ez a könyve a második kísérlete arra, hogy "Darwin írói árnyékában dolgozzék".

tovább >>>

Tóth Ákos könyve mindeddig a legkomolyabb vállalkozás a kultúrafinanszírozás témakörében magyar nyelven írt munkák közül. Az olvasó éppúgy megismerheti belőle a kultúrafinanszírozás elméleti kérdéseit, mint gyakorlati problémáit. Külön erénye a kötetnek, hogy a magyar kultúrafinanszírozás helyzetét összehasonlító nézőpontból, Nagy-Britannia, Franciaország és Németország példáival összevetve tárgyalja és kitér az Európai Unió szupranacionális szintű szabályozására is. A könyv okfejtése és következtetései világosak, a szerző hozzásegít bennünket ahhoz, hogy e sokszor zűrzavarosnak ítélt területen tisztán lássunk. Mindezért Tóth Ákos kitűnő könyvét nemcsak a kultúrával foglalkozó szakembereknek, hanem a kultúra gazdasági háttere iránt érdeklődő laikus olvasóknak is örömmel ajánlom. Bozóki András politológus, egyetemi tanár, CEU Közép-Európai Egyetem Bármilyen területre igaz, hogy a hazai gazdaságpolitikusok akkor követnek el végzetes hibát, ha egy külföldi gyakorlatot változtatás nélkül, sémaszerűen alkalmaznak itthon, vagy ha elvakult újítási vágytól égve gyökeresen újat próbálnak meg kitalálni. Sajnos az ilyen „egyszerű megoldások” kudarcaira általában csak az adott társadalmi szféra tönkretétele után jönnek rá. Kutató közgazdászok és gyakorló szakemberek közös felelőssége megpróbálni a kérdések bonyolultságát és összetettségét bemutatni, valamint szakmai diskurzusokon keresztül hatni a döntéshozókra. Ez a felelősség nyilvánul meg Tóth Ákos kellő szakszerűséggel és részletességgel megírt könyvében, amely kiváló kiindulási pont a kultúrafinanszírozás főbb kérdéseinek megismeréséhez. Ez a tankönyvként is használható munka értően és érthetően mutatja be a kultúrafinanszírozás elméleti alapjait, valamint az Európai Unióban honos gyakorlatokat. A hasznos példák és az esettanulmányok szerepeltetése mellett külön érdeme a szerzőnek, hogy összefüggésében elemzi a különböző országok kultúrafinanszírozással összefüggő történelmi gyökereit és azok intézményrendszerét. Jó szívvel ajánlom Tóth Ákos könyvét a kultúra különböző szegmenseiben tevékenykedőknek, kultúrpolitikai döntéshozóknak, illetve mindazoknak, akik gazdasági és társadalmi válságok idején sem feledkeznek meg arról, hogy a kultúra fenntartásában mindannyian érdekeltek vagyunk. Komáromi György gazdasági igazgató, Radnóti Színház, főiskolai tanár, Nemzetközi Üzleti Főiskola
tovább >>>

A könyv megjelenése különösen időszerű, tekintettel az EU többéves pénzügyi keretéről az Európai Parlament és a Tanács között jelenleg is zajló tárgyalásokra, valamint a 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó tagállami és regionális finanszírozási programok előkészítő munkálataira. Reméljük, hogy az olvasó a könyv alapján jobban megérti majd a kohéziós politika kihívásait és működését, ezen keresztül pedig betekintést kap az Európai Unió gazdaságfejlesztő szerepébe. Az egyes fejezetek segíthetik azok munkáját is, akik a konkrét programok kialakításán és megvalósításán dolgoznak, vagy azok eredményeit próbálják majd a jövőben nyomon követni. Andor László az Európai Bizottság foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi összetartozásért felelős biztosa
tovább >>>

A művész 1941-ben Pécsett született, 1959-64 között tanult az Iparművészeti Főiskola szövöttanyag tervezői szakán, mesterei Hincz Gyula és Gerzson Pál voltak. Kezdettől fogva gyakori szereplője a különböző textilkiállításoknak, 1972-ben elnyerte a szombathelyi Fal- és Tértextil Biennálé I. díját. 1977-ben Munkácsy-díjat kapott. Néhány év kivételével Pécsett élt és dolgozott, pályája elején a Művészeti Szakközépiskola, 1990-től haláláig a Pécsi Tudomány Egyetem Művészeti Karának tanára volt...
tovább >>>

Budapest – A Petőfi Irodalmi Múzeum dísztermében disputa keretében került sor az Asztali Beszélgetések Kulturális Alapítvány és a Luther Kiadó közös kiadványának ünnepélyes bemutatójára. A beszélgetésen Fabiny Tamás evangélikus püspök és Zászkaliczky Zsuzsanna művészettörténész, az Evangélikus Országos Múzeum tudományos munkatársa Munkácsy Mihály Krisztus-trilógiájáról, továbbá egyház és művészet viszonyáról osztották meg gondolataikat...
tovább >>>

Pécs. Mi volt, ami engem ebben a városban magához vonzott, aztán többé nem engedett? Még kísértéseket is legyőzve, önérdekeimmel szemben is itt tartott? Az írások, amelyeket ebbe a kötetbe felvettünk, ezt a bonyolult, önkényes, véletlenekkel tarkított vonzerőt szeretné láthatóvá tenni. Főként azokról szól, akiket nem kényeztetett el túlságosan a kritikai és elméleti érdeklődés, de akiknek működése, szereplése, munkáinak minősége, ezáltal jelentősége nem maradhat említés nélkül. Akikre emlékeznünk kell. Akik velünk együtt élték meg a 21. század első évtizedét. Egyszerűbben? A könyv Pécs elmúlt húsz évének művészetéről szól, némely földrajzi körülménynek figyelembe vételével. Egy kicsit a város kulturális múltjáról is, de többnyire fiatal emberekről. A mai magyar képzőművészet derékhada Pécsett kapta, vagy kapja éltető energiáját. Erről, a 21. század első évtizedében "pályára" kerülő nemzedékről, az őket leginkább formáló "atyákról" és szakmai környezetükről szól ez a könyv.
tovább >>>

"...A szobrász műveivel humanizálja környezetét. Akinek sok szobra áll, gondolhatja, hogy értékekkel gazdagította a közönséget. Akinek sok szobra áll, gazdag ember lehet - gondolhatja a közönség. Mikor ezt mondom, kesernyés mosoly fut Trischler szája szögletébe: "Néha a bronzöntő több pénzt kapott, mint én, nem ez a lényeg - legyint -, néha eladok egy képet, megélünk valahogy. A fontos a munka: hogy csinálni lehessen." Mi mást kívánhatnék az ötvenéves Trischler Ferencnek? Lehessen. Még nagyon sokáig. Bükkösdi László
tovább >>>

A napokban zár be Hopp-Halász Károly, Munkácsy-díjas képzőművész kiállítása a majd egy éve átadott Pécsi Galériában. A hallatlanul gazdag anyagot felvonultató kiállításhoz egy minden szempontból impozáns album is megjelent, melyben négy, igen alapos, és az olvasó szerencséjére az alkotói pályát négy különböző pozícióból megközelítő tanulmány is helyet kapott. A művészhez sok évtizede baráti szálakkal kötődő Perneczky Géza egy személyes élményekben gazdag esszéje, Kovalovszky Márta és Fehér Dávid két igen eltérő művészettörténész generáció látásmódja, valamint Csatlós Juditnak a leginkább a fotográfiai munkákat elemző tanulmánya keretezi és segít értelmezni az albumban is látható, hihetetlen mértékű képrepertoárt...
tovább >>>

A pécsi művészet meghatározó alakja az 1960-as évektől nevelte, oktatta generációk sokaságát a képzőművészet kifejezési formáira, eszköztárára, a tartalomra különös tekintettel. Résztvett számtalan műhely, alkotótelep munkájában.A pécsi művészet meghatározó alakja az 1960-as évektől nevelte, oktatta generációk sokaságát a képzőművészet kifejezési formáira, eszköztárára, a tartalomra különös tekintettel. Résztvett számtalan műhely, alkotótelep munkájában. Olyan anyagokat vont a képzőművészet kifejezési eszközei közé, melyek akkor nem voltak megszokottak.A Pécsi Műhely, a Pécsi Grafikai Műhely, a Pécsi Művészeti Gimnázium és az Egyetem Művészeti Kara, majd a sajátos koncepciójú Alapítványi Művészeti Iskolák az összművészeti, interdiszplicinális képzéssel mind egyéni hangú és kifejezés formájú helyszínekként, Lantos-iskolaként kerültek kiemelt helyre a pécsi képzőművészetben napjainkig. A Martyn Ferenc Művészeti Szabadiskola tanítás mellett persze alkotott is, munkái összetéveszthetetlen Lantos-jegyeket hordoztak magukban,legyen az valódi festmény,szitázott nyomat vagy akár tanulmány. Ő az a mester aki összekötő kapocs lehet a Martyn-időszak és a mai művészet között. Személyisége nem volt konfliktus mentes sohasem, de mindig az igaz művészet érdekében mondta és mondja el véleményét, melynek szakmaisága, hitelessége sosem volt kétségbe vonható. A pécsi művészeti élet hazai és nemzetközi hírű, elismert művésze, akinek munkásságát számtalan díjjal ismerték el.
tovább >>>

„Lantos Ferenc festészete és művésztanári tevékenysége a 20. századi magyar művészet természetelvű, absztrakt és konstruktív hagyományának továbbvivője és megújítója. Pécsett született 1929. február 20-án, mestere Martyn Ferenc volt. A Magyar Képzőművészeti Főiskolán, Budapesten (1947-1950, 1964) és a Pécsi Tanárképző Főiskolán (1950-52) tanult. Létrehozta a pécsi Művészeti Gimnázium képzőművészeti tagozatát, az Apáczai Nevelési Központ Martyn Ferenc Művészeti Szabadiskoláját. Ezek és több vizuális műhely mellett tanított a pécsi Műszaki Főiskolán és a PTE Művészeti Karán. Kossuth-díjas, Pécs díszpolgára...
tovább >>>

"Életműsorozat I-IV+1: Lantos Ferenc festőművész félévszázados, sokrétű munkásságának áttekintése bonyolult feladat. Ezért (is) gondoltunk arra - vállaltuk föl -, hogy művészetének egy-egy szakmai vonulatát külön-külön kötetben mutatjuk be (angol nyelven is). A sorozat 2004-re és a 75. éves művész köszöntésére válik teljessé, amelyhez egyfajta 'bonuszként' Apagyi Mária: Kreatív zongoratanulás című kötete társul... Lantos művészeti és művészetpedagógiai munkásságának feldolgozása és értékelése nagy adóssága a jelenkori magyar művészettörténetnek."
tovább >>>