Budapest – A Petőfi Irodalmi Múzeum dísztermében disputa keretében került sor az Asztali Beszélgetések Kulturális Alapítvány és a Luther Kiadó közös kiadványának ünnepélyes bemutatójára. A beszélgetésen Fabiny Tamás evangélikus püspök és Zászkaliczky Zsuzsanna művészettörténész, az Evangélikus Országos Múzeum tudományos munkatársa Munkácsy Mihály Krisztus-trilógiájáról, továbbá egyház és művészet viszonyáról osztották meg gondolataikat...
tovább >>>

Pécs. Mi volt, ami engem ebben a városban magához vonzott, aztán többé nem engedett? Még kísértéseket is legyőzve, önérdekeimmel szemben is itt tartott? Az írások, amelyeket ebbe a kötetbe felvettünk, ezt a bonyolult, önkényes, véletlenekkel tarkított vonzerőt szeretné láthatóvá tenni. Főként azokról szól, akiket nem kényeztetett el túlságosan a kritikai és elméleti érdeklődés, de akiknek működése, szereplése, munkáinak minősége, ezáltal jelentősége nem maradhat említés nélkül. Akikre emlékeznünk kell. Akik velünk együtt élték meg a 21. század első évtizedét. Egyszerűbben? A könyv Pécs elmúlt húsz évének művészetéről szól, némely földrajzi körülménynek figyelembe vételével. Egy kicsit a város kulturális múltjáról is, de többnyire fiatal emberekről. A mai magyar képzőművészet derékhada Pécsett kapta, vagy kapja éltető energiáját. Erről, a 21. század első évtizedében "pályára" kerülő nemzedékről, az őket leginkább formáló "atyákról" és szakmai környezetükről szól ez a könyv.
tovább >>>

"...A szobrász műveivel humanizálja környezetét. Akinek sok szobra áll, gondolhatja, hogy értékekkel gazdagította a közönséget. Akinek sok szobra áll, gazdag ember lehet - gondolhatja a közönség. Mikor ezt mondom, kesernyés mosoly fut Trischler szája szögletébe: "Néha a bronzöntő több pénzt kapott, mint én, nem ez a lényeg - legyint -, néha eladok egy képet, megélünk valahogy. A fontos a munka: hogy csinálni lehessen." Mi mást kívánhatnék az ötvenéves Trischler Ferencnek? Lehessen. Még nagyon sokáig. Bükkösdi László
tovább >>>

A napokban zár be Hopp-Halász Károly, Munkácsy-díjas képzőművész kiállítása a majd egy éve átadott Pécsi Galériában. A hallatlanul gazdag anyagot felvonultató kiállításhoz egy minden szempontból impozáns album is megjelent, melyben négy, igen alapos, és az olvasó szerencséjére az alkotói pályát négy különböző pozícióból megközelítő tanulmány is helyet kapott. A művészhez sok évtizede baráti szálakkal kötődő Perneczky Géza egy személyes élményekben gazdag esszéje, Kovalovszky Márta és Fehér Dávid két igen eltérő művészettörténész generáció látásmódja, valamint Csatlós Juditnak a leginkább a fotográfiai munkákat elemző tanulmánya keretezi és segít értelmezni az albumban is látható, hihetetlen mértékű képrepertoárt...
tovább >>>

A pécsi művészet meghatározó alakja az 1960-as évektől nevelte, oktatta generációk sokaságát a képzőművészet kifejezési formáira, eszköztárára, a tartalomra különös tekintettel. Résztvett számtalan műhely, alkotótelep munkájában.A pécsi művészet meghatározó alakja az 1960-as évektől nevelte, oktatta generációk sokaságát a képzőművészet kifejezési formáira, eszköztárára, a tartalomra különös tekintettel. Résztvett számtalan műhely, alkotótelep munkájában. Olyan anyagokat vont a képzőművészet kifejezési eszközei közé, melyek akkor nem voltak megszokottak.A Pécsi Műhely, a Pécsi Grafikai Műhely, a Pécsi Művészeti Gimnázium és az Egyetem Művészeti Kara, majd a sajátos koncepciójú Alapítványi Művészeti Iskolák az összművészeti, interdiszplicinális képzéssel mind egyéni hangú és kifejezés formájú helyszínekként, Lantos-iskolaként kerültek kiemelt helyre a pécsi képzőművészetben napjainkig. A Martyn Ferenc Művészeti Szabadiskola tanítás mellett persze alkotott is, munkái összetéveszthetetlen Lantos-jegyeket hordoztak magukban,legyen az valódi festmény,szitázott nyomat vagy akár tanulmány. Ő az a mester aki összekötő kapocs lehet a Martyn-időszak és a mai művészet között. Személyisége nem volt konfliktus mentes sohasem, de mindig az igaz művészet érdekében mondta és mondja el véleményét, melynek szakmaisága, hitelessége sosem volt kétségbe vonható. A pécsi művészeti élet hazai és nemzetközi hírű, elismert művésze, akinek munkásságát számtalan díjjal ismerték el.
tovább >>>

„Lantos Ferenc festészete és művésztanári tevékenysége a 20. századi magyar művészet természetelvű, absztrakt és konstruktív hagyományának továbbvivője és megújítója. Pécsett született 1929. február 20-án, mestere Martyn Ferenc volt. A Magyar Képzőművészeti Főiskolán, Budapesten (1947-1950, 1964) és a Pécsi Tanárképző Főiskolán (1950-52) tanult. Létrehozta a pécsi Művészeti Gimnázium képzőművészeti tagozatát, az Apáczai Nevelési Központ Martyn Ferenc Művészeti Szabadiskoláját. Ezek és több vizuális műhely mellett tanított a pécsi Műszaki Főiskolán és a PTE Művészeti Karán. Kossuth-díjas, Pécs díszpolgára...
tovább >>>

"Életműsorozat I-IV+1: Lantos Ferenc festőművész félévszázados, sokrétű munkásságának áttekintése bonyolult feladat. Ezért (is) gondoltunk arra - vállaltuk föl -, hogy művészetének egy-egy szakmai vonulatát külön-külön kötetben mutatjuk be (angol nyelven is). A sorozat 2004-re és a 75. éves művész köszöntésére válik teljessé, amelyhez egyfajta 'bonuszként' Apagyi Mária: Kreatív zongoratanulás című kötete társul... Lantos művészeti és művészetpedagógiai munkásságának feldolgozása és értékelése nagy adóssága a jelenkori magyar művészettörténetnek."
tovább >>>

“Rétfalvi Sándor 1964-ben fejezte be tanulmányait a budapesti Képzőművészeti Főiskolán. Az azóta eltelt fél évszázadban nemcsak egy mennyiségében is jelentős életművet mondhat magáénak, hanem egy olyan művészet-szervezői és pedagógiai munkásságot is, amelynek eredményei és hatása szűkebb pátriája, Pécs és Baranya határain messze túl meghatározó részévé lettek a hazai művészeti élet egészének, az annak kereteiben és lehetőségeiben bekövetkezett változásoknak. E sorok írója – kortársként – egyik közeli tanúja lehetett annak a történetnek, ahogyan a fiatal szobrász valami egészen lenyűgöző magabiztossággal és határozott meggyőződéssel a maga választotta útra lépett, s ahogyan azt ma is töretlen hittel járja.” - Kovács Péter
tovább >>>

„Engem izgat, foglalkoztat, kíváncsivá tesz az emberi test. A test mint az alma vagy a cserebogár, a mindenség része. Viszonyban, viszonylatban van mindennel. Az emberi test nem lehet zárt rendszer, hiszen keletkezik és megszűnik. Ez filozófia. Testfilozófia. Az emberi testet az ember az elméjével, lelkével vizsgálja. Láthatóvá akarom tenni azt, hogy az ember a vizsgálódó. Vizsgálódó? Igen, a ’vanást’ akarom dokumentálni.”
tovább >>>

Első ízben mutatkozik be a Körmendi - Csák Fotográfiai Gyűjtemény egy válogatott kiállítás keretében az Andrássy úti KOGART Házban...
tovább >>>

A történelmi Árva vármegye északi részén, a Budapestről Krakkóba vezető főútvonal mentén található Oravka (Orawka) falu...
tovább >>>

A Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyula Kara nagy figyelmet fordít a tehetséggondozásra. A kötetben a Tudományos Diákkör és az Illyés Gyula Szakkollégium tagjainak új kutatásait lehet olvasni. Az írásokat a hallgatók felkészítő oktatói lektorálták. A kötetben a pedagógiai, majd a kommunikációs, a szociális és a művészeti témájú tanulmányok következnek egymás után.
tovább >>>