"...A művész pályája a második világháborút követően indult, Budapesten az Európai Iskola „fiataljait” bemutató kiállításon mutatkozott be, majd – Reigl Judithoz, Biro Antalhoz hasonlóan – egy római ösztöndíj után Nyugat-Európát választotta a Budapesten meghirdetett (előírt) szocreál helyett. A monográfia (az életmű-sorozat első darabja) néhányat megmutat a budapesti munkák közül, ám a méltatott anyag nagy része az 1949-es párizsi megérkezés és a szürrealizmussal való 1959-es szakítás közötti időszakot eleveníti fel: fantasztikus lények, organikus formák jelennek meg a Pesten murális művészetet tanult festő monumentális alkotásain. Hantaï – Reigl Judithoz hasonlóan – legalább annyira gátnak érezte André Breton barátságát és közreműködését, mint amennyit segített az első párizsi kiállításai megrendezésével, így az ötvenes évek végén szakított Bretonnal és körével, a szürrealizmust pedig átvette a teljesen absztrakt gesztusfestészet. A háromnyelvű kötet közel több mint 200 reprodukciót tartalmaz, tanulmányát Berecz Ágnes írta..."
tovább >>>

Simonovics Ildikó művészettörténész, muzeológus, a BTM Kiscelli Múzeum Textilgyűjteményének vezetője, a PTE Bölcsészettudományi kar Újkortörténeti Tanszéke Interdiszciplináris Doktori Iskolájának doktorandusza. Több sikeres kiállítás rendezője (1997 - A divathölgy diszkrét bája, az elmúlt száz év női fehérneműi; 1999 - Francia elegancia: divatkellékek Párizsból; 2004 - Fűzött ruhatár: Konsánszky Dóra ruhatervező iparművész kiállítása; 2007 - Kirakat: divat a szocializmusban; 2008 - Divat és tradíció: képek és tárgyak kihaló mesterségek és kortárs designerek műhelyeiből), számos divattörténettel foglalkozó tanulmány szerzője, továbbá a 2010-ben elindult streetfashionbudapest projekt kurátora. Kutatási területe a szocializmus időszakának öltözködése, valamint a kortárs divat Magyarországon.
tovább >>>

A gazdagon illusztrált kötet magyar, angol és orosz nyelven közli az orosz Művészeti Akadémia elnökségi tagjának tanulmányát Fehér László művészetének különböző korszakairól. Bemutatja a választás és a kételkedés művészét, a határhelyzet művészét, aki fájdalmasan éli meg, hogy elkerülhetetlen a választás a múlt és a jövő között, a tudatállapotok és az annak megfelelő látásmód között. A hiperrealizmus és a derealizáció között.
tovább >>>

A Taschen 25-sorozatban megjelenő kötet alapja a már korábban megjelent A DIVAT története a 18-20. században című nagysikerű kötet. Ez a kiadvány most csak a 20. századra fókuszál. „ Egy inspiráló alapkönyv tervezőknek és divat rajongóknak egyaránt.” iD Magazine, London
tovább >>>

Ebben a könyvben Néma Júlia a fatüzes égetés művészetében tett utazásáról számol be. Magyarországon elsőként vezeti be a művészeti hallgatókat, oktatókat, keramikusművészeket és tárgytervezőket a kőedény és porcelántárgyak fatüzelésű égetésébe. Kitér a fatüzes égetés történetére és esztétikájára, a különféle kemencetípusokra, mázakra és nyersanyagokra, a módszerek és technikák meggyőző eszköztárával együtt mutatva be műveiben megvalósult eredményeit. Összefoglalja a szakterületen gyűjtött tudását, megosztva az olvasóval kísérleteit, eredményeit és hazánkban páratlan tapasztalatait...
tovább >>>

A mű: egy négy és fél méteres tigriscápa, egy ezerliteres akvárium megtöltve ötszázalékos formaldehides vízzel, és egy cím: A halál fizikai lehetetlensége egy élő tudatában...
tovább >>>

Az ezredfordulón egy ősi iparművészeti műfaj, a szövött kárpit metamorfózisának lehetünk tanúi. Az átváltozás sokféle hagyományból táplálkozik, mivel a történelem során olyan térben és időben eltérő kultúrákban is készültek kárpitok, mint a IV. századi kopt Egyiptom, a középkori Európa, vagy a prekolumbián Peru. Az európai tradíciójú szövött kárpit a kora középkor óta a feudális reprezentáció részeként a képzőművészettel és az építészettel került szoros kapcsolatba. Hosszú ideig nem egy önálló művész, hanem a tervező, a kartonrajzoló és a szövő együttműködésének eredményeként született meg, s csak a XIX. században, William Morris (1834–1896) esztétikájának hatására vált modern, individuális, autonóm művészetté...
tovább >>>

Az uniós döntéshozatal és jogalkotás, annak intézményei, eljárásai és érdekérvényesítési jelenségei növekvő figyelmet kapnak a hazai felsőoktatásban. Több egyetemen és főiskolán rendszeresen hozzáférhetők olyan kurzusok, melyek ezek elméletével és gyakorlatával igyekeznek megismertetni a hallgatókat, amihez azonban a magyar nyelvű uniós irodalom egyelőre kevés támogatást kínál. A csatlakozást követő évtizedben a hazai gazdasági és társadalmi szereplők széles köre tapasztalta meg, hogy a Brüsszelben születő döntések és uniós jog nem csupán közvetlen hatással vannak a mindennapokra, de megfelelő ismeretek és információk birtokában elérhetők és alakíthatók. Hasonlóan fontos tapasztalat, hogy a sajátos magyar szempontok és érdekek megjelenítése és érvényesítése az uniós arénában nem elsősorban állami-diplomáciai feladat, hanem minden érintett gazdasági és társadalmi szervezet előtt álló kihívás, aminek megfelelni azonban csupán a szükséges ismeretek birtokában lehet. Mindezekre figyelemmel a kötet, mely a magyar nyelvű uniós irodalom körében hiánypótló vállalkozás, egyszerre kínál igényes szakmai irodalmat egyetemi és főiskolai oktatóknak és hallgatóknak, valamint nyújt bepillantást a brüsszeli intézményi labirintus mindennapjaiba a téma iránt érdeklődő szélesebb közönségnek. Külön erénye, hogy a közreműködő szerzők nem csupán rendszeres oktatási, kutatási és publikációs tevékenységet folytatnak uniós és egyéb témákban, de közvetlen személyes tapasztalatokkal rendelkeznek a szóban forgó intézmények működését illetően. Forrás: http://www.harmattan.hu/konyv_1001.html
tovább >>>

Bukta Imre tematikus kiállítása új installációkra és táblaképekre épül, melyekhez szerves módon illeszkednek az életmű korábbi emblematikus darabjai. Az alkotások meghatározó témája a hagyomány átalakulása, a természet elidegenedése, az épített örökség enyészete és az erkölcsi értékek válsága. A társadalom peremén élő emberek mindennapos, nemegyszer kétségbeesett küzdelme egyéni boldogulásukért...
tovább >>>

Az album célja Gosztola Gábor képzőművész életművének áttekintő bemutatása, válogatás a művész közel 800 alkotásából. A könyv 1964 és 2010 között keletkezett műveket mutat be, szám szerint 140-et, műfaji megkötöttség nélkül, témák és formavilág szerint csoportosítva, nyolc fejezetre osztva. Az egyes fejezeteket egy-egy jellemző kép vezeti be, majd az adott téma és formavilág ki-bomlik, és a fejezetek végére a végsőkig letisztultan zárul. ..
tovább >>>

„Bartl József a népművészet motívumvilágának felfedezésével és az egyedi képalkotás egybefonódásával új jelképi rendet teremtett: a megmerevedett kultikus formák újraértékelésében talán egy valódi tartalommal telítődő, modern szemléletű művészet megteremtésének lehetősége rejlik” – írja Józsa Kitty művészettörténész, aki a kiállítás megnyitóján mutatja be Bartl József munkásságát...
tovább >>>

A biennále alkalmából kiírt pályázatra mintegy ötszáz pályamű érkezett az országból. A szakmai zsűri háromszáz alkotást tervezett bemutatni, helyhiány miatt ebből kétszáz alkotás kerül a közönség elé: plakátok mellett grafikával illusztrált könyvek, bélyegek vagy például naptárak. A kiállítók többsége a Magyar Képzőművészeti Egyetem és a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem vizuális kommunikáció szakos hallgatói: Molnár Kálmán, Felsmann Tamás, Rozmann Ágnes, Molnár Gyula, Máté András tehetséges tanítványai - közölte Szepes Hédi művészettörténész, a tárlat rendezője. A XVIII. tervező grafikai biennále figyelemre méltó alkotásai közül Szepes Hédi a környezetvédelmi, a színházi és a filmplakátokat emelte ki, valamint az arculatok rendkívül izgalmas megkomponálását.
tovább >>>