A kötetet a neveléstudomány művelőiből álló, több éve a felsőoktatásban tevékenykedő húszfős munkacsoport készítette. A csoport tagjai között az Illyés Gyula Kar két oktatója is szerepel: Bús Imre és Hegedűs Gábor. Az általuk írt friss tanulmányok is olvashatók a könyvben.
tovább >>>

A tamburazenekar a XIX. század második felétől az 1960-as évekig gyakori és népszerű zenélési forma volt Magyarországon. A tamburazenekarnak tagja a könyvben tárgyalt hangszer is. A kötet anyagának összeállításakor az a szándék is vezette a szerzőt, hogy a magyar tamburákról, tamburázási szokásokról szóló szerény terjedelmű irodalom ismertebbé váljon. Így most az alapműnek számító, 1964-ben kiadott monográfia legfontosabb fejezetei mellett a tamburáról szóló frissebb írások is a szélesebb közönség elé kerülnek...
tovább >>>

Ez a gyűjtemény Székelyföld három vidékéről – Udvarhelyszékről, Csíkból és Gyergyóból – származó dallamokat tartalmaz. A hangszerrel ismerkedő gyermekek számára készült, és eredményes használatához szükséges, hogy a tanuló néhány népdalt már el tudjon játszani. A Székelyföld népzenéje egyszerre mondható nagyon egységesnek és nagyon változatosnak. Kevés olyan dallamot találni, amely csak egy vidékre volna jellemző, de a közös dallamok változatai a szó szoros értelmében falvanként eltérő képet mutatnak...
tovább >>>

A magyarországi népzenei revival mozgalomban kezdetektől jelen van a koboz, a moldvai táncok pedig egyre népszerűbbek a táncházakban. Ennek ellenére mostanáig nagyon kevés kobzos gyűjtés publikálására került sor, eredeti anyagra épülő koboz-oktató kiadvány pedig kötetünk előtt nem jelent meg. Koboziskolánk célja a moldvai táncdallamok kíséretének bemutatása két hagyományos stílusban játszó moldvai zenész, Antim Ioan és Gyöngyös György rendelkezésünkre álló felvételei alapján. Kiadványunk korábban nem publikált régi és új gyűjtések gazdag forrását kínálja. A DVD-melléklet hang- és videofelvételeinek egy része a kottagyűjteményben lejegyezve is megtalálható. A kötet egyes fejezetei sok gyakorlatot tartalmaznak, ezek többségéről videofelvételt is készítettünk. A lemez, a kották és a leírások használatával a kiadvány önálló tanulásra is alkalmas, és reményeink szerint a művészeti iskolák tanárai, tanulói számára is hasznos segítség lesz.
tovább >>>

Menasági Péter Átjáró című tárlata meggyőzően bizonyítja, hogy milyen jelentős szerepet foglal el az ezredforduló óta napjaink szobrászatában a precíz anyaghasználattal és szimbolikus jelentéssel egyaránt operáló új minimal, de egyúttal azt is, hogy mennyire különbözik a Carl Andre vagy Sol LeWitt művészetével fémjelezhető irányzattól...
tovább >>>

P. Benkő Ilona a Magyar Művészeti Akadémia tagja, Munkácsy-díjas keramikus. A kiállítás áttekintés és összegzés az elmúlt évek munkáiból, különböző időszakokból egy-egy darab...
tovább >>>

"...A 70-es évektől Valkó László korai műveit a rézkarc, a litográfia, a szitanyomat technikai lehetőségeinek kutatása jellemezte. A sokszorosító grafikai eljárásaiban a montázs, a kollázs és a metszetek készítésének egymástól eltérő módszereit egyesítette. A 80-as években „házportréi" álltak párhuzamban szociofotóként értelmezett csoportképeivel. A 90-es években egyre színesedő festményeivel, majd plasztikai alkotásaival, installációival jelentkezett, majd a papírmasszából készített domborműszerű képek különleges textúrája foglalkoztatta. Munkásságára az utóbbi években a finom vonalú, érzékeny grafikák, a monumentális olajfestmények, a kollázs és montázs, akril és textíliák, a fotó és a számítógépes grafika, a plasztika jellemzőek. Gazdag képzeletvilágának megjelenítéséhez gyakran együtt alkalmazza a különböző anyagokat, eszközöket, technikákat. Technikája mindig összhangban áll témáival, emlékeivel és látomásaival. Szürreális képi világa nélkülözhetetlennek tűnik az általa autentikusnak tartott világkép megformálásához, melyben a „nemfeledés”, a megőrzés jelenségeit követhetjük nyomon..."
tovább >>>

"...A művész pályája a második világháborút követően indult, Budapesten az Európai Iskola „fiataljait” bemutató kiállításon mutatkozott be, majd – Reigl Judithoz, Biro Antalhoz hasonlóan – egy római ösztöndíj után Nyugat-Európát választotta a Budapesten meghirdetett (előírt) szocreál helyett. A monográfia (az életmű-sorozat első darabja) néhányat megmutat a budapesti munkák közül, ám a méltatott anyag nagy része az 1949-es párizsi megérkezés és a szürrealizmussal való 1959-es szakítás közötti időszakot eleveníti fel: fantasztikus lények, organikus formák jelennek meg a Pesten murális művészetet tanult festő monumentális alkotásain. Hantaï – Reigl Judithoz hasonlóan – legalább annyira gátnak érezte André Breton barátságát és közreműködését, mint amennyit segített az első párizsi kiállításai megrendezésével, így az ötvenes évek végén szakított Bretonnal és körével, a szürrealizmust pedig átvette a teljesen absztrakt gesztusfestészet. A háromnyelvű kötet közel több mint 200 reprodukciót tartalmaz, tanulmányát Berecz Ágnes írta..."
tovább >>>

Simonovics Ildikó művészettörténész, muzeológus, a BTM Kiscelli Múzeum Textilgyűjteményének vezetője, a PTE Bölcsészettudományi kar Újkortörténeti Tanszéke Interdiszciplináris Doktori Iskolájának doktorandusza. Több sikeres kiállítás rendezője (1997 - A divathölgy diszkrét bája, az elmúlt száz év női fehérneműi; 1999 - Francia elegancia: divatkellékek Párizsból; 2004 - Fűzött ruhatár: Konsánszky Dóra ruhatervező iparművész kiállítása; 2007 - Kirakat: divat a szocializmusban; 2008 - Divat és tradíció: képek és tárgyak kihaló mesterségek és kortárs designerek műhelyeiből), számos divattörténettel foglalkozó tanulmány szerzője, továbbá a 2010-ben elindult streetfashionbudapest projekt kurátora. Kutatási területe a szocializmus időszakának öltözködése, valamint a kortárs divat Magyarországon.
tovább >>>

A gazdagon illusztrált kötet magyar, angol és orosz nyelven közli az orosz Művészeti Akadémia elnökségi tagjának tanulmányát Fehér László művészetének különböző korszakairól. Bemutatja a választás és a kételkedés művészét, a határhelyzet művészét, aki fájdalmasan éli meg, hogy elkerülhetetlen a választás a múlt és a jövő között, a tudatállapotok és az annak megfelelő látásmód között. A hiperrealizmus és a derealizáció között.
tovább >>>

A Taschen 25-sorozatban megjelenő kötet alapja a már korábban megjelent A DIVAT története a 18-20. században című nagysikerű kötet. Ez a kiadvány most csak a 20. századra fókuszál. „ Egy inspiráló alapkönyv tervezőknek és divat rajongóknak egyaránt.” iD Magazine, London
tovább >>>

Ebben a könyvben Néma Júlia a fatüzes égetés művészetében tett utazásáról számol be. Magyarországon elsőként vezeti be a művészeti hallgatókat, oktatókat, keramikusművészeket és tárgytervezőket a kőedény és porcelántárgyak fatüzelésű égetésébe. Kitér a fatüzes égetés történetére és esztétikájára, a különféle kemencetípusokra, mázakra és nyersanyagokra, a módszerek és technikák meggyőző eszköztárával együtt mutatva be műveiben megvalósult eredményeit. Összefoglalja a szakterületen gyűjtött tudását, megosztva az olvasóval kísérleteit, eredményeit és hazánkban páratlan tapasztalatait...
tovább >>>