Adolphe Appia 1899-ben megjelent könyve óriási hatást gyakorolt az avantgárd tendenciákra, kezdeményezései pedig beépültek a 20. századi színházi gyakorlatba. A Zene és rendezés most jelenik meg először teljes terjedelmében magyarul. Ezzel a kiadással egy olyan tervezett sorozatot indítunk el, amely a színházi hagyomány klasszikus szövegeinek új, hiteles fordításait kínálja az olvasóknak kutatás, tanulás vagy szórakozás céljából.
tovább >>>

A kötet számos tanulmányon keresztül mutatja be a Magyar Királyság 16-17. századi történelmét, amelyek ajánló bibliográfiákkal kiegészülve segítik az olvasót és a téma iránt kutatókat további, a témával foglalkozó művek és tudományos igényű értekezések megtalálására. A nagyon jó struktúrába szedett tanulmányok mintegy 250 oldalon keresztül mutatják be, különböző szempontrendszerekből a magyar királyság 16-17. századi életét és történelmét. A könyvet ajánljuk mindazok számára, akik a téma iránt érdeklődnek és kutatnak.
tovább >>>

Az európai jog és a magyar jog viszonya: az a kérdés, hogy előbbi hogyan, milyen jogi-alkotmányjogi alapon jelenik meg a magyar jogalkotásban és jogalkalmazásban, nemcsak az Alkotmánybíróságot, hanem a jogtudományt is állandóan foglalkoztatja. Az Alkotmánybíróság például úgy véli, hogy az európai jog a magyar jogrendszer része, az Alkotmány 2/A. §-a pedig – és értelemszerűen a szövegét tekintve ezzel jórészt azonos Alaptörvény E) cikkelye is – meghatározza előbbinek az utóbbiban elfoglalt helyét. A tanulmány vitatja ezt a jogtudományban is elterjedt felfogást: áttekinti a testület gyakorlatát, ezt követően vizsgálja az európai jog néhány kiemelt területén a jogfejlődésnek a magyar jogrendszerre gyakorolt hatását, majd állást foglal amellett, hogy az európai jog sajátos integrációpolitikai-jogpolitikai célok által vezérelten egy másik államalakulat másik jogrendje, azaz nem része a magyar jogrendszernek.
tovább >>>

Bánki Ákos, Barcsay díjas festőművész. Fiatal korától aktívan jelen van a kortárs művészeti életben. 2010-től a Roham Galéria művészeti vezetője, ahol kezdetben a Roham magazin művészeinek műveit mutatták be, de mára már olyan helyspecifikus installációkat keresnek, amik hűen tükrözik a Galéria szellemiségét. A New York-i iskola követője; alkotásait az intuíció, a méret és a különböző lelki mechanizmusok kivetítései határozzák meg. Számos sikeres hazai és nemzetközi kiállításon van túl, munkái világszerte megtekinthetőek különböző galériákban. A tudatossá tett véletlen címmel saját könyve is megjelent, amely egy egész ciklust felölelő korszakot mutat be.
tovább >>>

Előfordulhat, megtörténhet-e, hogy az elrontott, kiürült, magányossá lett élet hetven fölött új értelmet leljen? Ennek az írásnak a nem jellemző lezárásában igen. A bűnbánó, majdnem jó ember sorsának befejezése akár biztatásként is felfogható. Másnak is, a mindennapokban is sikerülhet az igaz szerelem megtalálása!
tovább >>>

Egy rendkívüli asszony és apa nélkül fölnevelt fia 26 éven át tartó közös története Franciaország 1944-es fölszabadításáig kíséri nyomon a zsidó-orosz-lengyel identitás francia hazafivá válását. De ennél sokkal több is történik. A jelentéktelen moszkvai színésznő közel a negyvenhez, házasságon kívül szül, hogy a szépség iránti romantikus lobogása és életereje értelmet nyerjen.

tovább >>>

tovább >>>

2012. március 30 – 2012. július 1. A piktorializmus fotográfiai korszaka mérföldkő a fényképészet történetében. Az új stílusirányzat az 1890-es években szinte egy időben bontakozott ki Angliában, Ausztriában, Franciaországban és Németországban. A fotográfia művészi értéke körüli vitákban a festészet utánzásával kívánták kivívni a fényképészet autonómiáját. Művészi példaképeik az impresszionisták voltak. A festészeti hagyományokhoz közelítő látásmód mind a technikai megoldásokban, mind pedig a tematikában tetten érhető volt. A lágy rajzolatú objektívek és a nemes eljárások használata a festői látásmódhoz való közeledést célozták meg. A piktorialista fényképezés művelői önkifejezési eszközként használták a fotográfiát, nem törekedtek a valóság pontos leképezésére.
tovább >>>

A Szépművészeti Múzeum a Louvre felkérésére 2008-ban rendezett párizsi bemutatója után itthon kibővítve mutatja be 16. századi németalföldi rajzgyűjteményének legszebb lapjait. Magyarországon utoljára 1967-ben találkozhatott hasonló tárlattal a közönség, de Európában sem volt olyan kiállítás az elmúlt évtizedekben, amely átfogó képet adott volna a németalföldi rajzművészet nagy átalakulásáról az 1500 és 1600 közötti időszakban.
tovább >>>

2011. október 26 – 2012. február 19. Jánoshalmi Nemes Marcell (1866-1930) a 20. század eleji magyarországi műgyűjtés egyik legjelentősebb, s egyben legellentmondásosabb figurája volt, akinek nagyszabású műgyűjtői és mecénási tevékenysége már életében legendává vált. Pályafutása során értékes műtárgyak egész sorát, többek között El Greco Bűnbánó Magdolnáját, vagy Mányoki Ádám nemzeti ereklyének számító Rákóczi-portréját ajándékozta a Szépművészeti Múzeumnak, de számos más hazai, illetve külföldi intézménynek is adományozott, így az Iparművészeti Múzeumnak, a berlini és a müncheni képtárnak, sőt még a madridi Pradónak, vagy a párizsi Louvre-nak is.
tovább >>>

A PTE Egyetemi Könyvtára a Dél-dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpontban 2012. november 21-én szerdán, 14.30 órakor megnyitotta a „MindenKép(p)en Olvasunk!” című, az olvasást népszerűsítő fotókiállítását! (A kiállítást megnyitotta Dr. Fischerné Dr. Dárdai Ágnes a könyvtár főigazgatója.) A kiállításon az Egyetem népszerű oktatói, kutatói, az Egyetemi Könyvtár dolgozói szerepelnek, akik fényképen és írásban ajánlják kedvenc olvasmányukat, mely nagy hatással volt rájuk valamikor, vagy mostanában ráleltek valami újdonságra, meglepőre. A kiállításon részt vevők többféle tudományterületet képviselnek, különböző beosztásokban dolgoznak. Mégis összeköti őket az olvasás szeretete, a tudásvágy, a kíváncsiság, melynek egyik fontos színtere az Egyetemi Könyvtár, a mi könyvtárunk! A kiállítás megtekinthető 2012. december 15-ig, a Tudásközpont 0. szintjén.
tovább >>>

A tizenkét részes sorozat tucatnyi kultúra mindennapjait hasonlította össze a születéstől a halálig. Sőt azon túl is. A „világfalu” kifejezést McLuhan használta először bolygónkra, amit a tömegkommunikációs eszközök kicsiny faluvá zsugorítottak.

tovább >>>